Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, milyen összefüggés mutatható ki az oktatási háttér, tanulási zavarok, anómia és bűnelkövetés között. Ezért a szerzők szövegértés-vizsgálatokat végeztek egy hazai javítóintézetben.
Módszertan: Az empirikus kutatás keretein belül a Budapesti Javítóintézetben 35 fő fiatalkorú előzetesen letartóztatott fiú szövegértési és olvasástechnikai képességét vizsgálták meg. Két pedagógiai mérőeszközt alkalmaztak: a Meixner olvasás vizsgálati tesztet és a Mill Hill-szókincstesztet, továbbá minden fiatalkorú a bizonyítványában szereplő iskolai végzettségének megfelelő szövegértési feladatot töltött ki.
Megállapítások: A vizsgálat során kapott eredmények alapján beigazolódott a szerzők előfeltevése; az alacsony végzettségű emberek nagyobb valószínűséggel élnek rossz anyagi körülmények között, ami jelentősen növeli az anómiát, a frusztrációt, a bűnözéshez vezető kockázati tényezőket.
Érték: A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az egyenlő esélyek biztosítása az oktatásban csökkentheti a társadalmi különbségeket, a bűnözési hajlamot, s kiemelten fontos szerepet töltenek be a veszélyeztetett tanulói csoportokkal foglalkozó szakemberek, a gyógypedagógusok, valamint a hátrányos helyzetű csoporttal való foglalkozást munkájuk középpontjába helyező civil szervezetek.
Hivatkozások
Andorka R. (1994). Deviáns viselkedések Magyarországon: Általános értelmezési keret az elidegenedés és az anómia fogalmak segítségével. In Münnich I. (szerk.), Devianciák Magyarországon (pp. 32–77). Közélet Kiadó.
Baráth, N. E. (2023). Trends in juvenile delinquency from a criminal psychology and criminology perspective. Magyar Rendészet, 23(1), 125–139.
Biemiller, A. (2005). Size and sequence in vocabulary development: Implications for choosing words for primary grade vocabulary instruction. In E. H. Hiebert & M. L. Kamil (Eds.), Teaching and learning vocabulary: Bringing research to practice (pp. 223–242). Lawrence Erlbaum Associates Publishers.
Bolyky O., & Sárik E. (2023). Sorstalanság?! Erőszakos bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak – egy aktavizsgálat eredményei. Kriminológiai Tanulmányok, 60, 183–211.
Bryan, K., Freer, J., & Furlong, C. (2007). Language and communication difficulties in juvenile offenders. International Journal of Language & Communication Disorders, 42(5), 505–520.
Csapó B. (2007). Hosszmetszeti felmérések iskolai kontextusban: Az első átfogó magyar iskolai longitudinális kutatási program elméleti és módszertani keretei. Magyar Pedagógia, 107(4), 321–355.
Dallman, K. (2020). A korai iskolaelhagyás lélektani háttere: Interjú Varró-Horváth Diána gyermek- és ifjúsági mentálhigiénés és klinikai szakpszichológussal. Új Köznevelés, 76(9–10), 8–11.
Davis, L. M. (2013). Evaluating the effectiveness of correctional education: A meta-analysis of programs that provide education to incarcerated adults. RAND Corporation. https://bja.ojp.gov/sites/g/files/xyckuh186/files/Publications/RAND_Correctional-Education-Meta-Analysis.pdf
Durkheim, E. (2001). Az öngyilkosság. Osiris Kiadó.
Edgerton, J. D., Roberts, L. W., & von Below, S. (2011). Education and quality of life. In Handbook of social indicators and quality of life research (pp. 265–296).
Egwakhe, J., & Osabuohien, E. (2009). Educational backgrounds and youth criminality in Nigeria. International Forum Journal, 12(1), 65–79.
Európai Bizottság. (2015). Átfogó iskolai megközelítés a korai iskolaelhagyás megelőzésére: Szakpolitikai üzenetek. https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/atfogo_iskolai_megkozelites.pdf
Európai Unió Tanácsa. (2011). A Tanács ajánlása (2011. június 28.) a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról. https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:191:0001:0006:HU:PDF
Fejes I. (2020). Bűnmegelőzés az iskolában – a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia kihívása. Kriminológiai Közlemények, 80, 223–232.
Foley, R. M. (2001). Academic characteristics of incarcerated youth and correctional educational programs: A literature review. Journal of Emotional and Behavioral Disorders, 9(4), 248–259.
Glowacz, M. (2020). Aki lemarad, az kimarad: Mit tesz a kormányzat a korai iskolaelhagyás ellen? Új Köznevelés, 76(9–10), 20–26.
Gönczöl K. (1994). Anómia és bűnözés növekedése Magyarországon. Társadalmi Beilleszkedési Zavarok. TBZ-t Ellenőrző Munkacsoport.
Haigler, K. O., Harlow, C., O’Connor, P., & Campbell, A. (1994). Literacy behind prison walls: Profiles of the prison population from the National Adult Literacy Survey (NCES 1994–102). U.S. Department of Education, Office of Educational Research and Improvement.
Hegedűs J., & Fekete M. (2014). Korai iskolaelhagyás és a kriminalitás kapcsolata, kezelésének lehetőségei. https://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/Projektek/2013/QALL/a_korai_iskolaelhagys_s_a_kriminalits_kapcsolata.pdf
Hoffmann R. (2004). Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói. Mester és tanítvány, 67–81.
Józsa K. (2004). Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége: Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 14(11), 3–16.
Józsa K. (2007). Az elemi alapkészségek szerepe az olvasási képesség fejlődésében: Egy longitudinális vizsgálat tapasztalatai [szimpóziumi előadás absztraktja]. In Korom E. (szerk.), PÉK 2007 – V. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola.
Juhász V., & Radics M. (2019). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások I. Anyanyelv-pedagógia, 12(1), 44–59.
Keller J., & Mártonfi Gy. (2009). Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények. https://ofi.oh.gov.hu/keller-judit-martonfi-gyorgy-9-oktatasi-egyenlotlensegek-es-specialis-igenyek
Kerülő J. (2000). Hátrányos helyzetű csoportok és a felnőttoktatás [konferencia-előadás]. Esély 2000 konferencia.
Kisida E. (2002). A fiatalkorúak deviáns magatartását befolyásoló tényezők. Iskolakultúra, 12(1), 90–94.
Központi Statisztikai Hivatal. (2022). Munkaerőpiaci folyamatok. https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/munkaeropiaci-folyamatok-2022-i-nev/index.html
Kuncz E. (2007). A Meixner-féle szókincs-, szótanulás-vizsgálat bemutatása, alkalmazásának lehetőségei. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány.
Levin, B. (2003). Approaches to equity in policy for lifelong learning. Education and Training Policy Division, OECD. OECD.
Levitt, S. D., & Dubner, S. J. (2005). A rogue economist explores the hidden side of everything. Penguin.
Lindgren, M., Jensen, J., Dalteg, A., Meurling, A. W., Ingvar, D. H., & Levander, S. (2002). Dyslexia and AD/HD among Swedish prison inmates. Journal of Scandinavian Studies in Criminology and Crime Prevention, 3(1), 84–95.
Lochner, L., & Moretti, E. (2004). The effect of education on crime: Evidence from prison inmates, arrests, and self-reports. American Economic Review, 94(1), 155–189.
Merton, R. K. (1974). Társadalmi struktúra és anómia. In Rudolf A., & Cseh-Szombathy L. (szerk.), A deviáns viselkedés szociológiája (pp. 54–55). Gondolat.
Miklósi, M., & Kovács, K. E. (2025). Factors influencing school bonding among juvenile offenders – The experience of a systematic review. International Journal of Educational Research Open, 8, 100441.
Ministry of Justice. (2022). Prison education statistics and accredited programmes in custody April 2021 to March 2022. https://assets.publishing.service.gov.uk/media/63347ae3d3bf7f34f5e5d7fd/Prisoner_Education_2021_22.pdf
Molnár, E. K., Józsa, K., Molnár, É., & B. Németh, M. (2007). What makes a difference for beginning readers? Results from a longitudinal study [konferencia-előadás]. 12th Biennial Conference for Research on Learning and Instruction.
Morken, F., Jones, L. Ø., & Helland, W. A. (2021). Disorders of language and literacy in the prison population: A scoping review. Education Sciences, 11(2), 77.
Nagy M. (2020). Gyakorlati eszközök az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez: Bemutatkozik a gyöngyösi Hatáspont Tanoda. Új Köznevelés, 76(9–10), 39–43.
National Center for Education Statistics. (n.d.). Adult literacy. https://nces.ed.gov/fastfacts/display.asp?id=69
Nemzeti Tehetség Központ. (2021). Eszköztár tehetségazonosításhoz: A Nemzeti Tehetség Központ mérőeszközeinek áttekintése (Sinka E. szerk.). https://tudasbazis.ntk.hu/wp-content/uploads/2021/06/Eszkoztar-tehetsegazonositashoz-vegleges_0624.pdf
Neuberger T. (2017). A szókincs alakulása a beszédfejlődésben. In Bóna J. (szerk.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban (pp. 121–140). Eötvös Kiadó.
Noble, K. G., Farah, M. J., & McCandliss, B. D. (2006). Socioeconomic background modulates cognitive achievement in reading. Cognitive Development, 21(3), 349–368. https://doi.org/10.1016/j.cogdev.2006.01.007
Oktatási Hivatal. (2025). A diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerről. https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/difer/difer_leiras
Pataki F. (1994). A deviáns jelenségek értelmezésének és kezelésének kulcskérdései. In Münnich I. (szerk.), Devianciák Magyarországon (pp. 78–101). Közélet Kiadó.
Raizada, R. D., & Kishiyama, M. M. (2010). Effects of socioeconomic status on brain development, and how cognitive neuroscience may contribute to leveling the playing field. Frontiers in Human Neuroscience, 4, 1075.
Raven, J. C. (1983). Manual for Raven’s progressive matrices and vocabulary scales: Standard progressive matrices.
Rosa Parks Alapítvány. (2024). Szegregáció a speciális oktatásban – Kutatási jelentés. https://www.rosaparks.hu/aktualis/2024/11/kutatasi-eredmenyeink/
Sabates, R. (2008). Educational attainment and juvenile crime: Area-level evidence using three cohorts of young people. The British Journal of Criminology, 48(3), 395–409.
Sárik E. (2001). Az iskola betegei, avagy betegít-e az iskola? Új Pedagógiai Szemle, 6. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-iskola-betegei-avagy-beteg-e-az-iskola
Sarkady K., & Zsoldos M. (1992). Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 3–4, 259–270.
Stahl, S. A., & Fairbanks, M. M. (1986). The effects of vocabulary instruction: A model-based meta-analysis. Review of Educational Research, 56(1), 72–110. https://psycnet.apa.org/record/1987-32733-001
Szabó A. (2013). Megélhetési bűnelkövetések – a szegénység és a bűnelkövetés kapcsolata. Metszetek, 4(2), 101–112.
Tolbert, M. (2002). State correctional education programs: State policy update. https://perma.cc/KUX7-PXM2
Tóth D., & Csépe V. (2008). Az olvasás fejlődése kognitív pszichológiai nézőpontból. Pszichológia, 28(1), 35–52. https://doi.org/10.1556/pszi.28.2008.1.3
Van Helyed! Alapítvány. (2024). Van Helyed Rendszer. https://vanhelyed.org/
Vavró I. (1999). Bűnözés és áldozattá válás. In Pongrácz T.né, & Tóth I. Gy. (szerk.), Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle