Absztrakt
A német büntetőeljárási törvényre összpontosítva a szerző felméri a gyanú különféle fokozatának fogalmát és gyakorlati alkalmazását.
Downloads
Download data is not yet available.
Hasonló cikkek
- Gabriella Kármán, Ismeretelméleti kérdések a bizonyítást érintő technikai fejlődés tükrében , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 12 (2011)
- Zsanett Fantoly, Rendészet és büntetőeljárás az emberi jogok, az alapjogok, és az alkotmányos jogok viszonyrendszerében , Belügyi Szemle: Évf. 66 szám 3 (2018)
- Katalin Holé, A büntetőeljárás alapelveinek újraértelmezése , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 4 (2011)
- Barbara Katalin Herke-Fábos, A bírói útról való elterelés lehetőségei Magyarországon a Gyermekjogi Egyezmény 40. cikkének tükrében , Belügyi Szemle: Évf. 69 szám 3 (2021)
- Zsolt Csák, András Czebe, A költségvetési csalás miatt indult monstre ügyek elhúzódásának okai és megoldási lehetőségei , Belügyi Szemle: Évf. 73 szám 11 (2025)
- Endre Bócz, A „megalapozottság” és a nyomozás , Belügyi Szemle: Évf. 60 szám 12 (2012)
- Sándor Fórizs, A német rendőrségek irányítási rendszere , Belügyi Szemle: Évf. 72 szám 7 (2024)
- Mátyás Bencze, Az ártatlanság vélelmének érvényesülése a magyar büntetőbíróságok bizonyítási gyakorlatában , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 9 (2011)
- Zoltán Hazafi, Edit Kajtár, A COVID hatása a humánerőforrás-menedzsment fejlesztésére a közszolgálatban , Belügyi Szemle: Évf. 70 szám 1. ksz. (2022): Különszám
- Árpád Budaházi, Az agyi alapú hazugságvizsgálat korlátai , Belügyi Szemle: Évf. 70 szám 1. ksz. (2022): Különszám
You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.