Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The role of NGOs is viewed in mixed terms around the world. Local, regional and global NGOs exist and operate worldwide. Local organisations are those active only in a single town or municipality. Regional organisations are those that have a national or continental presence. But there are also global NGOs, whose activities are visible locally, regionally and on several continents. We would like to interpret the global human security aspect of the Hungarian Maltese Relief Service without being exhaustive.
Methodology: Introducing the Order of Malta, we discussed security in general following by Hungary's, European and global security as ell as their interconnections. In order to present the global activities of the Hungarian Maltese Charity in this paper, we have only highlighted its activities in Africa, based on published literature and the organisation's communication sources.
Findings: Founded in 1989, the organisation quickly became a major player in the field of social security in Hungary. After that very quickly became a cooperating member of European humanitarian activities, and at the turn of the millennium, it became a global NGO because of its role in human security outside Europe.
Value: with the acceleration of globalisation, more and more NGOs are now able not only to play a local social role, but are increasingly able to provide a permanent presence anywhere in the world, to carry out charitable and human security tasks. Furthermore they can assist in the response and recovery from natural and humanitarian disasters, in the protection of human life and values.
References
Babos T. (2019). A biztonság globális és európai összefüggései. Hadtudomány, 29(4), 16–28. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2019.29.4.16
Berek Á. (2018). Hazánk keleti nyitás politikája és a 21. századi geopolitikai stratégiák összefüggései. Külügyi Szemle, 8(2), 122–144.
Besenyő, J. (2017). Low-cost attacks, unnoticeable plots? Overview on the economical character of current terrorism. Strategic Impact, 62(1), 83–100.
Besenyő J. (2019). Magyar katonai és rendőri műveletek az afrikai kontinensen, 1989–2019 (PhD értekezés). Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola.
Botz L. (2007). Magyarország biztonsági érdekei, azok érvényesítésének lehetőségei a hidegháború utáni nemzetközi biztonsági rendszerben multilaterális és bilaterális keretekben. [Tanulmány]. https://kisebbsegkutato.tk.hu/uploads/files/archive/902.pdf
Deák P. (2007). Biztonságpolitikai kézikönyv. Osiris Kiadó.
Federica M. (2016). Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa, Globális Stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan. https://eeas.europa.eu/archives/docs/top-stories/pdf/eugs_hu_pdf
Fukuyama, F. (1992). The End of History and the Last Man. Free Press.
Gazdag F. & Remek É. (2018). A nemzetközi szervezetek és intézmények szerepe a biztonság megőrzésében. In Gazdag F. & Remek É. (Szerk.), Biztonsági tanulmányok alapjai (pp. 43–63). Dialóg Campus Kiadó. https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12604/web_PDF_EKM_Biztonsagi_tanulmanyok_alapjai.pdf?sequence=1
Irons, L. (2006). Hurricane Katrina as a predictable surprise. Homeland Security Affairs. https://www.hsaj.org/articles/690
Jójárt K. (2017). Az orosz hadseregreform értékelése: Megkésettség, átfogó reform. Nemzet és Biztonság, 10(2), 43–53.
Joseph, S. (2004). Soft Power: The Means to Success in World Politics. PublicAffairs.
Juhász P. G. & Tampu S. (2022). Clean water in the slums of East Africa. Insights into Regional Development, 4(3), 34–47. https://doi.org/10.9770/IRD.2022.4.3(2)
Klemensits P. & Eszterhai V. (2017). Biztonságpolitikai kihívások és trendek a 21. század közepén. http://www.geopolitika.hu/hu/2017/06/01/biztonsagpolitikai-kihivasok-es-trendek-a-21-szazad-kozepen/
Leszczenko, L. (2021). Russia’s 2021 National Security Strategy in the context of the state’s strategic culture. Acta Politologica, 13(1), 18–26. https://doi.org/10.17721/apmv.2021.147.1.18-26
Marton P., Balogh I., & Rada P. (2015). Biztonsági tanulmányok: Új fogalmi keretek és tanulságok a Visegrádi országok számára. Antal József Tudásközpont.
Matus J. (2019). Globális trendek és kockázatok a 21. században – a második évtized. Nemzet és Biztonság, 12(1), 20–41. https://doi.org/10.32576/nb.2019.1.3
Molnár A. (2016). Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája. Nemzet és Biztonság, 9(2), 3–16.
Rada P. (2007). Átalakuló biztonsági kihívások: A biztonság dimenziói. In Rada P. (Szerk.), Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban (pp. 53–72). Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete. https://real.mtak.hu/80395/
Romhányi T., Solymári D., & Tihanyi G. (2021). Szolgáló szeretet: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat története. Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Sáfár B. (2018). A humanitárius segítségnyújtás elméleti és gyakorlati kérdései a Vöröskereszt nemzetközi tevékenységének tükrében (PhD értekezés). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Stepper P. & Szálkai K. (Szerk.). (2015). A biztonság szektorális értelmezése: Új kihívások a kutatás napirendjén. Publikon Kiadó.
Szép V. (2016). Az Európai Biztonsági Stratégiától a Globális Stratégiáig. HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. https://hpops.tk.hu/blog/2016/07/az-europai-biztonsagi-strategiatol-a-globalis-strategiaig
Tampu S. (2020). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület szerepe az 1989-es NDK menekültek megsegítésében. Biztonságtudományi Szemle, 2(2), 1–14.
Tocci, N. (2017). From the European Security Strategy to the EU Global Strategy: Explaining the journey. International Politics, 54(4), 487–502. https://doi.org/10.1057/s41311-017-0045-9
Török J. & Legeza L. (2009). Máltaiak. Szerzetesrendek a Kárpát-Medencében. Mikes Kiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Academic Journal of Internal Affairs